internetes pénzkeresés

Mi kell a jó helyezés-hez a keresőkben


Tartalom, tartalom, tartalom.

A jó rangsorolás­hoz alapvető, elengedhetetlen feltétel, hogy valóban tartalmas, színvonalas, egy témakör szempontjából releváns oldalakat készítsünk. Honlapunk ugyanis nem általában ér el jó vagy rossz helyezést, hanem a konkrét szavak­ra, kifejezések­re, amiket az internetezők beírnak a keresők­be. Ahhoz, hogy minél több szó­ra, kifejezés­re megtalálhatóak legyünk, értelemszerűen kell, hogy legyen érdemi, bőséges tartalom oldalainkon.
Céges weblap­nál keresőmarketing-szempontból az egyik leghasznosabb tartalmi kiegészítő elem a tevékenységi kör­rel, termékek­kel, alkalmazott technológiák­kal kapcsolatos oktatási, ismeretterjesztő anyagok elhelyezése, mégpedig minél nagyobb mennyiségben.
Túl azon, hogy ezek elsőrangúan optimalizálhatóak kulcs­szavak­ra, oldalainkra mutató linkeket is nagyobb valószínűséggel generálnak, mint a tisztán üzleti célú oldalaink. Kevés külső oldal­ról fognak például a termék­listánkra hivatkozni, a gyártási technológiával, a termék kultúrtörténetével, hasznos tippekkel és trükkökkel foglalkozó oldalaink viszont általánosabb érdeklődésre is számot tarthatnak, vagyis több link irányulhat rájuk különböző tematikus oldalak­ról. (Ez több szempontból is fontos, de erről később.)

Konkrétumok
Az alábbiakban azok a módszerek találhatóak, melyek jelen állás szerint - de józanul belegondolva vélhetően hosszú távon is - nyugodt lelkiismerettel alkalmazhatóak keresőoptimalizálás céljára. Ezeknek alapvetően két területe van: az oldalon található (ún. on-the-page) hozzávalók; illetve az oldalon kívüli (off-the-page) elemek.

Mi található az oldalon?
Itt a főszabály - talán nem meglepő módon - a kulcs­szavak értelmes keretek között minél nagyobb mérvű alkalmazása. A túlzásoktól érdemes tartózkodni: ha százötvenszer szerepeltetjük ugyanazt a szót egy lapon, akkor nemcsak látogatóink fognak hülyének nézni, de valószínűleg a keresőoldal is "szagot fog". A józan határokon belül viszont érdemes kihasználni a lehetőségeket. Vagyis:

  • Szerepeljen a kulcs­szó az oldalunk címében. Az oldalcím­nek ugyanis nagy súlya van a rangsorolás­nál, ráadásul a kereső­oldalon is nagyobb valószínűséggel kattintanak arra a találat­ra, melynek a címe is tartalmazza a keresett kulcs­szót. (Hiszen nem csak az a célunk, hogy bekerüljünk az első tíz­be, de az is, hogy onnan mindenekelőtt a mi oldalunkra lépjenek tovább. Egy jó cím­mel ezért a 8. helyen álló találat is "megverheti" az elsőt!)
  • Szerepeljen a kulcs­szó a főcímek­ben, vagyis azokban az oldalon belüli (vastagabban szedett és/vagy nagyobb betűméretű) címek­ben, melyekkel a szöveg részekre van tagolva. Ezeknek a főcímek­nek a HTML-kód­ban külön címkéje is van H1-től H7-ig (ahol is H1 a legjelentősebb).
  • Szerepelhet a kulcs­szó a képaláírásokban, vagyis azokban a feliratok­ban, melyek akkor jelennek meg, ha egy kép fölé irányítjuk az egérnyilat. (Amit kipróbálhatunk a fent látható képen is.) Ezek a képfeliratok a HTML-kód­ba, azon belül a kép címkéjébe alt="képfelirat" módon helyezhetőek el. A képfeliratok egyébként nem csak a kulcs­szavak fokozott mérvű használata szempontjából hasznosak (sőt a Google az idehelyezett szöveget nagyrészt már nem is veszi figyelembe): lassúbb gép­pel vagy hozzáférés­sel rendelkező internetezők gyakran kikapcsolják a képek betöltését. A képfeliratok azonban ilyenkor is megjelennek a böngésző­ben, és legalább azt elárulják, hogy mi szerepelne a képen, ha betöltődött volna.
  • Előfordulhat, hogy a link­jeink (sőt akár a főcímek is) sem szöveg, hanem kép formájában szerepelnek. Ez a keresőoptimalizálás szempontjából kevésbé előnyös megoldás ellensúlyozható azzal, ha a képek­hez itt is rendelünk feliratot. Ezt - vagyis a link­ként funkcionáló képek alt textjét - ugyanis figyelembe veszik a keresők.
  • Szerepeljen a kulcs­szó az adott oldal­ra mutató linkek szövegében. (Azaz például a Kattints ide! felirat helyett legyen inkább a cél­oldal­ra utaló szöveg a hivatkozás­ban). A mások weblap­ján található hivatkozások szövegezésére persze ritkán lehetünk hatással, viszont nyilvánvalóan hivatkozunk az adott oldal­ra a többi saját oldalunkon is, ahol élhetünk ezzel az eszköz­zel. Másrészt, ha a link szövegében nem is szerepelnek kulcs­szavaink, akkor még hasznos lehet, ha legalább a link közelében megtalálhatóak - sok keresőoldal algoritmusa ezt is figyelembe veszi.
  • Ha a legkisebb lehetőséget is ki akarjuk aknázni, akkor használhatjuk a kulcs­szavakat a HTML-fájlok és az ezeket tartalmazó könyvtárak neveiben - van, aki szerint ez ugyancsak nyomhat valamennyit a latban. Nem mellesleg, így a látogatót is segítjük az eligazodásban.

A fentiek alapján felmerülhet a kérdés: ha ennyiszer és ennyi különböző helyen ajánlatos szerepeltetni a kulcs­szavakat, akkor tulajdonképpen hány kulcs­szavunk lehet egyáltalán? Összességében bármennyi (az adott témakörön belül legalábbis), de egy konkrét oldalon valóban nem sok. Hüvelykujjszabályként oldalanként három-négy kulcs­szót ajánlanak, ennyit még értelmesen bele tudunk foglalni az oldal címébe, a főcímek­be, a képfeliratok­ba stb. Ettől lefelé természetesen el lehet térni, felfelé már kockázatos, mert felhígítjuk a kulcs­szó-koncentrációt, s így két szék közt a pad alá eshetünk, vagyis végül egyik kulcs­szó­ra sem kerülünk igazán jó pozíció­ba.
Honlapkészítés

Nem kulcsszavak, mégis fontosak
A fentiekben arról a néhány szóról, kifejezésről volt szó, melyekben a legnagyobb fantáziát látjuk, s melyeket aktívan megcélzunk. Látogatók viszont nemcsak ezekre, de (a tartalom mennyiségétől függően) többtucat, többszáz, akár többezer különféle kombinációra megtalálhatják az oldalt. Ezek a szókombinációk sokkal ritkábbak, gyakran egyediek, ezért optimalizálni rájuk nem is érdemes és nem is lehetséges. Viszont forgalmunk egy igen jelentős részét ezek hozhatják.
Elég csak abba belegondolni, hányszor írják be az emberek a keresőbe azt, hogy "mp3-lejátszó". Nyilván sokszor. De akinek már konkrét elképzelése van, lehet, hogy azt írja be: "ipod 40 gb szombathely" vagy "lejátszók mp3 wma akkumulátor". Túlságosan egyedi variációk ahhoz, hogy külön-külön lehessen rájuk optimalizálni. De összességében az ilyen egyedi vagy ritka keresések irdatlan mennyiségűek.
Ez az ún. long-tail, vagyis hosszú farok. Ugyanis ha a kulcsszavakat egy x tengelyen jelöljük, előfordulási gyakoriságukat pedig az y tengelyen, akkor a kapott grafikonnak lesz egy duzzadtabb eleje (azok a szavak és szókombinációk, melyeket gyakran írnak be), és lesz egy nagyon hosszan elnyúló farka (ezek a ritkán, sőt lehet, hogy csak egyszer-egyszer beírt keresőkifejezések milliárdjai).
Hogyan lehet ezt a kereső-forgalmat is megcsapolni, minél nagyobb hányadát weboldalunkra irányítani? Bizonyos másodlagos jelentőségű kulcsszavak (jelzők, jellemzők, helyek) tudatos alkalmazásával; másrészt megint csak a bőséges tartalommal. Hiszen pusztán véletlenszerűen is nagyobb az esélye, hogy egy különlegesebb szókombináció szavai szerepelnek a weblapon, ha sok szöveg van rajta, mintha néhány szűkszavú mondatnál nincs több.

Egyéb optimalizálási szempontok
Bár a tartalmi elemek közül messze a leglényegesebb a kulcs­szavak helyes használata, a keresőmarketing szakemberei egyéb szempontokra is felhívják a figyelmet.
Noha a fentiekben éppen lehúztam a keyword meta tag-ek jelentőségét, azért róluk sem kell elfeledkezni. Mostanra olyannyira elfogadott nézetté vált, hogy semmit sem érnek a jó helyezés szempontjából, hogy egyes profik már egyáltalán nem használják. Viszont a keresőmarketing gyorsan változó világában ez jelentheti azt is, hogy egyre kevésbé élnek vissza vele - vagyis idővel akár újra figyelembe is vehetik a keresőoldalak. Mindenesetre ellenjavallott százas nagyságrendben teletömni kulcs­szavak­kal: ha egy keresőoldal oda is figyel a keyword meta tag-re, valószínűleg jó pont, ha néhány tucat kulcs­szó­nál több nem szerepel benne.
Érdekes ellentmondás: egyesek szerint rossz pont, ha olyan kulcs­szó található a meta címkében, ami nem bukkan fel az oldal szövegében. Ez logikus lehet abból a szempontból, hogy az ilyen "kulcs­szavak" valószínűleg nem relevánsak, logikátlan ellenben akkor, ha számításba vesszük mondjuk a szaknyelven belüli bevett szinonímákat. Az ellentmondás abból fakad, hogy a Yahoo 2004 februárjában indult kereső­je ha minimálisan is, de figyelembeveszi a meta cimkébe írt kulcs­szavak­at, mégpedig éppen azért, hogy az esetleges elírásokat, alternatív szó­használatokat is számításba tudja venni. Ezért ők kifejezetten azt javasolják, hogy ezeket a szó-változatokat helyezzük el a keyword meta tag-be. (Valamivel részletesebben lehet olvasni erről a témáról a fórum egyik hozzászólásában: A Yahoo és a keyword meta tag.)

Microsite létesítése - előnyök és egy hátrány: az "életkor"-probléma
Egy-egy kampány­hoz, vagy kiemelt tevékenységi kör­höz, termékcsoport­hoz készülhet (az eredeti site-ba esetleg többé-kevésbé integrált) külön online "birodalom", amit microsite-ként szokás emlegetni.
Ennek a microsite-nak lehet akár külön domain-neve (ami aztán gyakran a fő-site egy adott szekciójára mutat); önálló forma-kialakítása; saját belső struktúrája; érdemi önálló tartalma - vagyis sok szempontból valóban egy különálló site jegyeit hordozza.
Az ilyen elkülönülésnek vannak vonásai, melyek egyrészt az általában vett marketing, másrészt a keresőmarketing szempontjából előnyösek:

  • Jobban célozható az üzenet (például ha egy könyvkiadó külön site-ot készít egy kiemelten kezelt könyvéhez)
  • Kevésbé hat az adott cég x-edik termékének, szolgáltatásának reklám­jaként (mondjuk egy nagy bútorgyár készít az ergonomikus irodabútorainak egy www.egeszseges-munkahely.hu című site-ot)
  • A külön honlap látogatottsága, eredményessége könnyebben mérhető, ami főleg akkor hasznos, ha kifejezetten egy kampány részeként készült.
  • A honlap-kialakítás kezdetétől fogva figyelembevehető és alkalmazható a keresőoptimalizálás teljes eszköz­tára.

A keresőoptimalizálás szempontjából van egy feltételezett további előnye a módszer­nek. Sokan úgy vélik, egy tiszta profilú honlap jobb helyezést érhet el a vegyes, nem egyértelmű témakörű site-okhoz képest. Vagyis ha a fordítóprogramunk és az ahhoz kapcsolódó anyagok a céges site-on találhatóak a többi szoftverünk között, akkor kevésbé fog jó helyezést elérni a releváns kulcs­szavak­ra, mint ha a www.forditoprogram.hu címre tennénk fel és azt optimalizálnánk szanaszét.
Ez az "előny" azért csak feltételezett, mivel a keresőoldalak többször is cáfolták mint logikátlan és valótlan hiedelmet. Mi több, a jó helyezés szempontjából valószínűleg egyre kevésbé lesz hasznos ilyen, sebészi pontossággal optimalizált microsite-ok létesítése. Ugyanis...
A keresőoldalak jelenleg egyik legfontosabb célja a keresési eredményeket elárasztó spam visszaszorítása, mivel ez egyértelműen a kereső szolgáltatásának színvonalát rontja. A spam a keresőoldal szemszögéből nagyjából meghatározható úgy, mint egyedi értékes tartalom nélküli, rövid távú kereskedelmi érdekeket szolgáló weboldal. Ezeknek a szűrésére az egyik legkézenfekvőbb - és egyre inkább emlegetett - mód a honlap életkorának figyelembevétele. Azaz egy sok éve működő honlap megbízhatóbbnak és értékesebbnek fog számítani, mint egy három hete létező. A microsite pedig még ha nem is spam, akkor is sok jellemzőjében hasonlít arra, vagyis várható, hogy a kereső-algoritmus minden optimalizálás ellenére egyre kevésbé fogja jó pozícióval honorálni.
Elterjedt teória idevonatkozóan az ún. Google Sandbox-elmélet, ami szerint a friss honlapok és az újonnan létesült hivatkozások átmenetileg egy külön "dobozba" kerülnek, és nem veszi őket a kereső ugyanolyan súllyal (esetleg egyáltalán) figyelembe, mint a régebbieket. Ezzel kapcsolatban pro és kontra is rengeteg "bizonyíték" van.
Az összes ilyen komolyabb algoritmus-fejlesztés hosszabb távú, fokozatos módosítgatás, kísérletezés eredménye, tehát nem máról holnapra érzékelhető a változás, mindenesetre a trend egyértelműen ebbe az irányba mutat.

De nem csak az számít, ami az oldalunkon van...
Ahogy fentebb minden a kulcs­szavak körül forgott, itt az oldalainkra mutató hivatkozások kapják a főszerepet. Az adott oldalon szereplő elemeken kívül ez ugyanis a másik leglényegesebb tényező. Egy találó megfogalmazás szerint "a keresőoldalak számára fontosabb, hogy más weblapok mit állítanak egy adott weblap­ról, mint amit az a weblap állít magáról" (ezt például nehezebb manipulálni). Arról is szó volt korábban, hogy a bejövő linkek mennyisége mellett azok minősége is fontos. Akkor most részletesebben...
A keresőoldalak alapvetően kétféleképpen tudják definiálni a lap­jainkra mutató hivatkozások értékét. Egyrészt az alapján, hogy maga az az oldal, ahol a hivatkozás található, milyen minőségű, mekkora az elismertsége (ez a PageRank-módszer). Másrészt az alapján, hogy annak az oldal­nak a témaköre mennyiben kapcsolódik a mi oldalainkéhoz (HITS-módszer).
Az első egy általánosabb megközelítés: ha sok tekintély hivatkozik rád, akkor valószínűleg te is az vagy, ezért amit mondasz, annak súlya van; így a véleményed - bármely - adott témában többet számít, mint egy kisebb tekintélyé ugyanarról. A második megközelítés specifikusabb: ha például sok matematikus hivatkozik rád, akkor valószínűleg neked is sok közöd van a matematikához, ezért ha ebben a témában kell szakértő, akkor fel fog merülni a neved.

PageRank
A Google egyik alapítójáról, Larry Page-ről elnevezett PageRank-módszer kiindulópontja az, hogy az egyik oldal­ról a másikra mutató hivatkozás lényegében egy szavazat arra a másik oldal­ra, s ezeknek a szavazatok­nak az összesítése után eldől, hogy melyik oldal mennyit ér, vagyis a rajta található konkrét tartalom­tól függetlenül mekkora az elismertsége.
A szavazat értéke függ egyfelől a szavazó oldal minőségétől, másrészt a leadott szavazatok számától. Ha egy jó minőségű oldal­ról egyetlen másik oldal­ra mutat link, az egy értékes szavazat. Ha több oldal­ra mutat ugyanonnan hivatkozás, akkor a fix nagyságú "szavazóerő" már megoszlik ezen oldalak között, ezért egy oldal­ra nézve kevésbé értékes. Ha nem annyira minőségi az oldal, ahonnan hivatkoznak, szintén kevésbé értékes a szavazat.
Ekkor már csak egy kérdés marad: mi dönti el, hogy maga a szavazó oldal jó minőségű-e? Az, hogy arra az oldal­ra hány és milyen hivatkozás mutat - vagyis rá mennyien szavaztak. Így ez egy saját farkába harapó kígyónak tűnik, azonban az alkalmazott képlet tetszőleges kiinduló érték hozzárendelése után többlépéses számítással (a Google gyakorlatában kb. 40 iteráció után) mindig ugyanazt az eredményt hozza ki az egyes oldalak­ra.
Az egyes oldalak­ra kiszámított PageRank csak az egyik eleme a rangsorolás­nak, hiszen legalább ennyire fontos, hogy az adott oldal miről szól. (Hiába nagyságrendekkel elismertebb oldal a www.microsoft.com az én oldalaimnál, a keresőoptimalizálás tekintetében mégis az én oldalam relevánsabb...). Ezért a végső rangsorolás az oldalon található elemeket - lényegében a keresett kulcs­szavak előfordulását - súlyozza az oldal elismertségének értékével.
Ez a speciális algoritmus két okból fontos a keresőmarketing szempontjából. Egyrészt a Google, mely kitalálta és alkalmazta, mára a legjelentősebb hagyományos kereső­vé nőtte ki magát. Ebben a keresőben jó helyezést elérni jóformán többet ér, mint az összes többiben együttvéve. Másrészt ezt a módszert mára - valószínűleg itt-ott módosított formában - állítólag a legtöbb jelentős keresőoldal átvette.
Éppen emiatt a fentebb említett tanulmány legfontosabb következtetései itt is megérdemelnek néhány mondatot:

  • A más honlapok­kal létesített kölcsönös linkek­nek kevesebb haszna lehet, ha a másik weblap PageRank-értéke jóval alacsonyabb a mi oldalunkénál, hiszen ekkor a ránk leadott "szavazat" nem ér annyit, mint amit mi leadunk cserében.
  • Minden egyes weblapunk szavazópotenciáljának minél nagyobb részét a saját oldalainkra érdemes elhasználni, azaz jó, ha egy adott oldalunkon található linkek nagy része saját lap­jainkra mutat (erre elég kézenfekvő megoldás, ha minden oldalunkon szerepel a honlap menüje).

A Google honlap­járól egyébként letölthető egy eszköztár (Google Toolbar), ami integrálható az Internet Explorer böngésző­program­ba. Ennek előnye - azon kívül, hogy segítségével közvetlenül kereshetünk a Google-on (illetve használhatjuk egyéb szolgáltatásait) - az, hogy leegyszerűsített formában (0-10-es skálára átkonvertálva) megjeleníti minden meglátogatott weblap PageRank-értékét, vagyis a saját oldalaink és más oldalak elismertségét és annak változásait is figyelhetjük vele. Ehhez az eszköz­höz, ami 2002 nyara óta elérhető, természetesen már kapcsolódott is manipulációs botrány, sőt abból fakadó per: akit érdekel, a pagerank + searchking kombinációra rákeresve bizonyára számos anyagot talál erről az interneten.
A PageRank-értékek ellenőrzésére még praktikusabb eszköz a PageRank Finder nevű online szolgáltatás (vagy a hozzá hasonló soktucatnyi másik), mellyel nemcsak egy weboldal, hanem egy találati lista összes weblap­jának PageRank-értékét kérhetjük le.
A Google-lal amúgy is érdemes részletesebben megismerkedni, mert jobban hozzájárulhat honlapunk forgalom­növeléséhez, mint az összes többi kereső együttvéve.

HITS
Az egyes weblapok közti kapcsolódás nemcsak arra mutathat rá, hogy melyik oldalak elismertebbek, de arra is, hogy melyek tartoznak többé-kevésbé egy témakör­be. Erről szól a HITS-módszer.
(Ami a "hyperlink induced topic search", azaz "hiperhivatkozások által indukált témakeresés" rövidítése. Itt valószínűleg az is fontos volt, hogy rövidítve értelmes szót adjon ki. Továbbfejlesztett változatai rövidítve - véletlenül - CLEVER illetve SALSA névre hallgatnak. Hiába, ez meg itt a tudomány­marketing! :-))
Ez a módszer az interneten elkülöníthető kisebb közösségeket próbálja felismerni. Közösség alatt azokat a honlap-csoportosulásokat értjük, melyek nagyjából hasonló témakör­rel foglalkoznak, s ezért jellemzően egymáshoz kapcsolódnak hivatkozások­kal. Ha sikerül ilyen, a világhálón belüli kisebb hálózatokat találni (az, hogy kisebb, persze viszonylagos), akkor a keresőoldal az adott témakör­höz kapcsolódó keresések­nél ezt a weblap-közösséget preferálja az eredmények szempontjából, hiszen itt nagyobb biztonsággal találhatóak valóban releváns oldalak. A közösségen belül pedig a legelismertebb "szakértő­ket" és "központi lapokat" [hubs and authorities] igyekszik azonosítani, vagyis egyfelől azokat a honlapokat, melyekre a közösségen belül leginkább hivatkoznak, másfelől azokat a honlapokat, melyek valóban a legjobb lapok­ra hivatkoznak.
Ezért nem csak az lényeges, hogy minőségi oldalak­ról mutassanak hivatkozások oldalainkra, de az is, hogy nagyjából hasonló témakörű oldalak­ról, mint amilyen a miénk. Ez mondjuk amúgy meglehetősen kézenfekvő, hiszen "rokonlelkületű" oldalak sokkal könnyebben és nagyobb számban fognak ránk hivatkozni, ráadásul üzletileg is logikusabb a potenciális vevő- vagy szakmai közönség által kedvelt / létesített oldalak­kal összekapcsolódni. De hát pont ebből indul ki a keresőalgoritmus is!
Ennek a megközelítésnek a legfőbb alkalmazója a Teoma nevű, feltörekvő keresőoldal, melyre néhányan már a Google leendő trónfosztójaként, de legalábbis egyik legfőbb vetélytársaként tekintenek (www.teoma.com vagy www.ask.com). Ettől még ugyan messze van, de azért nem árt odafigyelni rá.
(A 2003 novemberi Google-beli algoritmus-változások arra engednek következtetni, hogy fokozatosan ők is kiegészítik egy hasonló értékelési szemponttal saját rangsorolási módszerüket, vagyis a fentebbi két módszert a jövőben egyre inkább együttesen fogják alkalmazni a keresőoldalak. Sőt, sokan emlegetik, hogy a PageRank jelentősége kifejezetten visszaszorulóban van a Google rangsorolásában is, egyrészt az egyre nehezebb kalkulálhatóság, másrészt az egyre elterjedtebb manipulálás miatt.).

Link­szaporítás a gyakorlatban
Az oldalainkra mutató linkek számát - közhelyszerű, de mégis alapigazság - úgy lehet leginkább növelni, ha igényes, áttekinthető oldalakon valóban hasznos, érdekes tartalmat nyújtunk a látogató­nak. Ha viszont ez már adott, az alábbi link­gyarapítási módszerek jól használhatóak lehetnek.

Szakmai címlisták (directories)
Az egyik legkézenfekvőbb módszer arra, hogy minél több minőségi és témába vágó link­kel szaporítsuk az oldalainkra mutató hivatkozások számát, a szakmai névsorok­ba, címtárakba, katalógusok­ba (directories) való bejelentkezés. Ezek gyakran a keresőoldalak korábban említett második csoportjába tartoznak, ahová tehát jellemzően manuálisan, űrlap kitöltésével (és esetenként egy, a honlapunkról adott leírás­sal) lehet felvételt kérni, amit ezután szerkesztő bírál el.
A katalógusok közül a Yahoo! a legközismertebb és az egyik legértékesebb is, ez azonban ma már üzleti célú honlapok számára fizetős­sé vált. A másik rendkívül felkapott katalógus az Open Directory Project (dmoz.org), amibe ingyenes a bekerülés. Népszerűségét optimalizálási szempontból főleg annak köszönheti, hogy az itt található oldalak állítólag érezhető hátszéllel indulnak a Google-on belüli versengésben. Ajánlott tehát az iránymutatásaiknak minél inkább megfelelő jelentkezést benyújtani hozzájuk, mert a szerkesztők túlterheltsége miatt még így is nehézkes a bejutás, ha pedig valaki nem veszi komolyan az elvárásaikat, azt valószínűleg szívfájdalom nélkül figyelmen kívül hagyják.
Specializált szaknévsor­ból és linkgyűjtemény­ből rengeteg van, nagy részükben ingyenes a megjelenés. A témakörünkhöz, üzleti tevékenységünkhöz kapcsolódóak közül minél többe érdemes bejelentkezni.
A szakosodott katalógusok­nak nagy előnye, hogy nem csak a bejövő link­jeink számát szaporíthatjuk a jelenléttel, hanem innen nagyobb valószínűséggel találnak ránk közvetlenül is a potenciális üzletfelek vagy érdeklődők. Kisebb, de célzottabb forgalmunk lehet ezekből, mint az általános keresők felől.
Mindegyik ilyen katalógus szereti fényezni magát ("a legnagyobb", "a legnépszerűbb", "az igazi" stb.), aminek valóságtartalmát tényleges kipróbálás nélkül nem mindig könnyű eldönteni (küllem és technológia szempontjából nagyon sok professzionális van, ez önmagában nem sokat jelent), vagyis a fizetősök­kel ajánlatos csínján bánni. Az ingyeneseket természetesen általában nem érdemes kihagyni :-)
Hogyan találhatunk katalógusokat, ahová benevezhetjük honlapunkat? A magyar interneten elég kevés ilyen van, néhány jól használható általános témakörű gyűjtemény a Függelékben található. Nemzetközileg már jóval többet fellelhetünk: például ha a fentebb említett dmoz.org címen rákeresünk a "directories" nevezetű al­kategóriák­ra, és azok közül kiválasztjuk a minket érintő témakörűeket.

Tematikus linkgyűjtemények
A katalógusok­hoz hasonló, azoknál egyszerűbb kivitelű összeállítások a tematikus linkgyűjtemények, melyek szintén jól alkalmazhatóak a keresőoptimalizáció eszközeként. Ezek nem tévesztendőek össze az ún. FFA (free-for-all; vagyis mindenki előtt nyitva álló) linkgyűjtemények­kel, melyeknek csak az a célja, hogy minél több linket generáljanak! Az ilyen oldalak ugyanis - mint az előző fejezetben szó volt róla - alapvetően manipulatív szándékú próbálkozások.
Ha beírjuk egy keresőbe a "<honlapunkra jellemző kulcs­szó> linkek" kifejezést (bármilyen nyelven), akkor vélhetően elég sok olyan oldalt fog eredmény­ként kidobni, ahol akár egy cég, egyetem, kutatóintézet, portál, akár valaki hobbiból a minket érintő téma honlap­jait gyűjtötte össze. Ezekbe pedig megpróbálhatunk bejelentkezni.
Persze nem mindenhová fog sikerülni: egy adott linkgyűjtemény alján található "Utolsó frissítés: 1997. november 9." felirat láttán ne fűzzünk sok reményt honlapunk listára vételéhez :-)
Az élő, rendszeresen frissített listák­ra viszont akár egy-két napon belül felvételt nyerhetünk.

Néhány konkrét link­szaporítási ötlet
(amennyiben kereskedelmi irányultságú website-ról van szó)

Szakmai kiadványok, szervezetek, rendezvények website-jai
Azoknak az újságoknak, szaklapoknak, melyeket a cég előfizet, szakemberei olvasnak, elképzelhető, hogy van online változata, ahol esetleg link-oldalt is fenntartanak. Ugyanez igaz lehet olyan szakmai, érdekvédelmi szervezetek­re, melyek a cég profiljához kapcsolódnak, sőt melyekben tagsággal rendelkezik.
Felkerülhet linkünk egy rendezvény, vásár, kongresszus honlap­jára akár mint résztvevőé is, de támogatóként ha lehet, még jobbak az esélyeink.

Cégünkkel kapcsolatban álló más cégek honlap­jai
Ennek egyik kézenfekvő formája, ha az általunk forgalmazott termékek gyártóinak honlap­ján szerepelünk a disztribútor-listában. Fordított esetben ugyanakkor megjelenhet linkünk a saját disztribútoraink honlap­ján is. (Persze egyik is, másik is függ a partner üzlet­politikájától.) Harmadrészt az egyéb (kutatási, termelési) együttműködések kapcsán is adódhat lehetőség kölcsönösen előnyös link­cserére. Amennyiben szerepelünk a cégünknek valamilyen szolgáltatást nyújtó másik vállalkozás honlap­ján a referenciák között, talán még ott is kaphatunk egy linket.

Lokálpatrióta weboldalak
A városról, községről, ahol cégünk telephelye van, készülhettek olyan lokálpatrióta honlapok, melyek helyi vállalkozásoknak is szentelnek egy oldalt vagy listát. Mi több, ilyen szekció sokszor az önkormányzat site-ján ugyancsak található - vagy akár kezdeményezhetünk is egyet.
(információs, ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű weboldal esetében)

Egyetemi tanszéki, kutatóintézeti vagy hobbioldalak
Amennyiben a téma, amivel honlapunk foglalkozik, kapcsolódik valamilyen tudományos szakterület­hez, annak művelői által fenntartott linkgyűjtemények­be viszonylag könnyen bekerülhet egy ránk mutató hivatkozás. (Sőt ilyen helyekre esetenként cégek link­jeit is felveszik.)

Tematikus portálok
Jó néhány olyan specializálódott portál akad, mely alapvetően hirdetések­ből él meg, ezért kereskedelmi célú honlapok­ból nem állít össze link­gyűjteményt, de fenntart egy "Egyéb források" jellegű oldalt nem-céges anyagok, információk számára; sőt akár a hírek között is helyt ad nekik.
***
A lehetőségek tárháza ezzel még messze nincs kimerítve, de a további módszerek nagyrészt a konkrét esettől függnek. Annyi biztos, hogy a bejövő linkek szaporítása (amit linkstratégia vagy link-kampány néven is említenek) nem egyszeri, gyorsan letudható feladat. A legtöbb link-lehetőséget persze valószínűleg az első nagy nekirugaszkodáskor fogjuk megtalálni, de ezeken felül hétről hétre juthatnak eszünkbe új ötletek, kerülhetnek szemünk elé ígéretes weboldalak, sőt néhány hónap elteltével újra próbálkozhatunk olyan helyeken, melyekbe valamiért elsőre nem kerültünk be.
Azzal is találhatunk bejelentkezésre alkalmas helyeket, ha megvizsgáljuk, a versenytársaink, a hozzánk hasonló profilú honlapok hol szerepelnek.

Konkurencia-elemzés
A link­gyarapítás érdekében nagyon hasznos megvizsgálni, hogy a konkurens weblapok­ra hol szerepel hivatkozás. Ahol ugyanis szerepeltetik a hozzánk hasonló profilú cégek link­jét, oda akár mi is bejelentkezhetünk. (Persze nem mindenhová: a konkurens cég honlap­ja szerepelhet például az általa képviselt cég disztribútorlistáján, vagy általa szponzorált rendezvények honlap­ján - ott túl sok keresnivalónk nincsen.)
A kereső­oldalakon van lehetőség arra, hogy lekérjük egy adott internetes cím­re hivatkozó oldalak listáját (vagyis azokat a lapokat, amelyekről link vezet az adott oldal­ra).
--> A Google esetében ezt kell beírni: link:www.cegnev.hu
--> A Yahoo esetében pedig ezt: linkdomain:www.cegnev.hu
Ide a konkurencia web­címét beírva egészen biztosan fogunk jó ötleteket találni arra nézve, hol szerepelhetnénk mi is. A két lehetőség közül a Yahoo parancsa jobban működik és megbízhatóbb is - két okból. Egyrészt a linkdomain: parancs nem a megadott oldalra, hanem a teljes domain bármely oldalára mutató linkeket megmutatja (vagyis azokat is, melyek valamelyik belső oldal­ra mutatnak).
Ezenkívül rákereshetünk a saját cégünk nevére is. Ahol ugyanis szerepel, ott - ezt az oldal tartalma alapján megítélhetjük - elképzelhető, hogy hajlandóak egy linket is beszúrni hozzá.

Mit is regisztráltassunk - hová mutasson a bejövő link
A legtöbb linkgyűjtemény, katalógus számára a nyitóoldalunk címét (saját domain esetében ugyebár jellemzően a http://www.cegnev.hu-t) fogjuk bejelenteni. Bővíthetjük viszont lehetőségeinket, ha a honlap­ra nem mint egy megbonthatatlan egészre tekintünk. Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy tevékenységi körünk, termék­csoportunk, online segédanyagunk olyan témájú katalógusba is beleillik, melybe a teljes honlap nem.
Ha például műanyag termékeket gyártunk, nemcsak a műanyagipar kategóriájába férhetünk bele, de a gyártott termékek funkciójától függően rengeteg más helyre is - kertészeti linkgyűjtemény­be a virágcserepeinkkel, munkavédelmi katalógus­ba a sisakjainkkal, vagy konyhafelszerelési listába a műanyag fakanalaink :-) révén...
Ehhez természetesen alapfeltétel, hogy az a bizonyos termék- vagy témakör (virágcserép, sisak, fakanál) kapjon minimum egy külön oldalt (egy külön szekció még jobb), és az a külön oldal kapjon valódi tartalmat. Máskülönben milyen internet-címet regisztráltatnánk és azt miért fogadnák el?
Mindez azt jelenti, hogy bizonyos internet-oldalakon az "elegáns" www.cegnev.hu helyett a www.cegnev.hu/alkonyvtar/termek.htm cím fog szerepelni és honlapunkra mutatni, így pedig nem mindenki a nyitóoldalunkra érkezik. Na és!? A keresők felől sem mindenki a nyitóoldalon keresztül toppan be (sőt!).
A honlap keresőoldal által kiszámított népszerűségét, elismertségét (ld. PageRank) pedig nemcsak a főoldal­ra mutató hivatkozások fogják növelni. Ha a belső weboldal össze van kötve a honlap többi részével, akkor azt a "szavazatot", amit a bejövő link révén kapott, tovább tudja adni a site egészének. Vagyis ha a bejövő linket egyfajta ajándékba kapott "életerő"-nek tekintjük, a belső linkek segítségével a website bármely részéről szétáramoltathatjuk a többi oldal­ra.
Egy dologra viszont ügyelni kell: a website szerkezeti átalakításakor a már valahová bejelentett al-oldalakat ugyanazon a címen kell hagyni, vagy pedig jelezni az adott al-oldal­ra linkelő katalógus, linkgyűjtemény karbantartója felé a módosulást.

2003 elejétől folytattak egy kísérletet, ami a bejövő (vagyis az oldalra hivatkozó) linkek jó helyezés­re gyakorolt hatását kívánta bizonyítani. Ennek a kísérletnek az anyagai megtalálhatóak egy web­oldalon, ahonnan letölthető egy hasznos kis segédanyag is: ez a link­szaporítás különféle módjait tárgyalja.

További szempontok
A kulcs­szavak megfelelő mértékű szerepeltetésén és a bejövő linkek módszeres gyarapításán kívül akad más figyelembevehető praktika is. Ezek már nem elsőrendű fontosságúak - és talán megkérdőjelezhetőek - de a biztonság kedvéért essen róluk is szó.

Hol van a szöveg az oldal kód­jában
Állítólag ajánlatos ügyelni arra, hogy az oldalon ténylegesen olvasható szöveg a HTML-kód­ban a lehető legelőrébb kerüljön, hogy az oldalt indexelő szoftver (amit a keresőoldal "küld ki" a világhálót feltérképezni: az ún. spider, crawler stb.) minél könnyebben ráakadjon, és ne kelljen átrágnia magát pl. az oldal­kód nyitórészében (HEAD) elhelyezett hosszú CSS- vagy JavaScript-kódon (amit karbantartási okból amúgy is érdemes külön fájlban elhelyezni és a weblapok kód­jában mindössze hivatkozni rá).
Ez a szempont éppenséggel nem túl logikus, mivel az oldal relevanciáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy a kód mi mindennel van telepakolva a szebb megjelenés érdekében, de egyesek szerint mégis számít...

Hol van a weboldal a szerveren
Minél mélyebben megbújó alkönyvtár­ban van egy oldal, annál kisebb a súlya a keresőkben. Összetettebb honlapok­nál persze ezt nem nagyon lehet figyelembe venni, hiszen itt mindenféleképpen kell a megfelelő tagolás. Mindent a keresőoptimalizálás­nak sem lehet alárendelni.

A jó kulcsszó
A kulcsszavak alkalmazásával, elhelyezésével már foglalkoztunk, azzal viszont még nem, hogy mi is a jó kulcsszó?

Mindenekelőtt az, amit valakik valahol ténylegesen be is írnak egy kereső­be.

Vagyis egy kifejezés, ami a termékeink vagy a témánk szempontjából fontos és az oldalainkon sokszor szerepel a megfelelő helyeken, nem ér semmit, ha arra a kifejezés­re senki sem keres rá. Ha egy kifejezés­re rákeresnek ugyan, még mindig előfordulhat, hogy egy szinonimájára sokkal gyakrabban. Ha pedig tényleg a legalkalmasabb kifejezést használjuk, még mindig lehetséges, hogy többféle írásmódja van (ez például angolban elég sűrűn előfordul), és mi nem a leggyakoribbat szerepeltetjük.
(Sőt még ez sem garancia: ha például a termékünknek több különböző alkalmazási területe van, hiába használjuk az egyik alkalmazási terület optimális kulcs­szavait, elképzelhető, hogy maga az alkalmazási terület az, ami kevésbé érdekes a potenciális érdeklődők számára a többihez képest, tehát eleve nem is erre a területre kellene koncentrálni. Itt persze a konkrét piacismeret nyilván segít.)

Mire legyünk megtalálhatóak?
Minimális elvárásként a cégnév­re és a saját márkanevek­re. Akik kifejezetten ezeket írják a kereső­be, azok lehetnek a legcélzottabb, leghasználhatóbb látogató­közönségünk - valószínűleg nem lesznek sokan, de kár lenne elveszíteni őket. Ezenkívül imázs szempontjából sem mindegy, hogy - magától értetődő módon - az első helyen található-e honlapunk, vagy a tizennyolcadikon, mindenféle szaknévsorok, a cég­ről szóló (esetlegesen negatív hangvételű) cikkek és fórum-hozzászólások mögött.
Ennek érdekében érdemes a nyitóoldalon a cím­ben szerepeltetni nevünket (vagy nem céges honlap esetében a meghatározó kulcs­témát); ugyanitt a szöveges bemutatkozás­ban többször is; logónk képfelirataként (ld. alt attribútum); valamint akár a nyitóoldal­ra visszavezető linkek szövegében is. A márkanevek­re pedig külön oldalakat létesítve játszhatjuk el ugyanezt.
Persze sokkal nagyobb forgalmat hozhat, ha megtalálhatóak vagyunk az általunk forgalmazott termékek­re keresve (és itt nem a márkanév­ről, hanem az általános terméknév­ről van szó).
Ebben hasznos lehet egy összesített terméklista, ahol a legfontosabb kulcsszavak óhatatlanul is sokszor fognak szerepelni (kerek csokoládé, lyukas csokoládé...). Ezenkívül ha bőséges információt nyújtunk az egyes termékek­ről, az nemcsak a látogatók­nak segít a tájékozódásban (ami szintén fontos, ha vevőket szeretnénk!!!), hanem alkalmat nyújt arra is, hogy igényes, nem szembetűnő formában, de jópárszor megismételhessük a leghasznosabb szavakat, kifejezéseket.
Harmadrészt nem elhanyagolható, ha mindazokra a problémákra, szükségletekre is fellelhető honlapunk, melyeket termékeink, szolgáltatásaink megoldanak.
Erre pedig legalkalmasabbak a korábban is említett kiegészítő, ismeretbővítő, oktató anyagok, útmutatók, hasznos tippek és trükkök, érdekességek vagy hírek.

Kulcsszavak gyűjtése
Több különböző módja van annak, hogy megtaláljuk a megfelelő kulcs­szavakat. Egyfelől készíthetünk ismerősi / munkatársi körünkben felmérést (brainstorming-szerűen) arról, hogy ők az adott témával kapcsolatban mire és milyen formában keresnének rá - ezt pedig összevethetjük saját eredeti elképzeléseinkkel. Ennek hátránya, hogy időigényes módszer, és valószínűleg elég kicsi lesz a minta. Ezenkívül ha valami nem túl hétköznapi dologról van szó (mondjuk ipari automatizálás­sal foglalkozunk vagy szervezetfejlesztési tanácsokat adunk), akkor a laikus kevés segítséget tud nyújtani, a kollégáknak pedig gyakran ugyanarra a kaptafára jár az agya, mint nekünk.
Megnézhetjük, hogy más, hasonló profilú cégek milyen szavakat, kifejezéseket használtak honlap­jukon. Ugyanígy felmérhetjük az adott témával foglalkozó (szakmai) újságok, kiadványok nyelvezetét. Mindezt természetesen nem plagizálás céljából, egyszerűen azért, hogy a szóhasználat felől minél több forrásból tájékozódjunk és gyűjtsünk ötleteket.
Ezeken felül van egy fizetős szolgáltatás, a maga nemében jelenleg egyedülállóan tartalmas és jól hasznosítható WordTracker, melynek adatbázisában többszázmillió keresés kulcs­szavai találhatóak meg. Ennek előfizetési díja 4,20 angol font/nap-tól 140 font/évig terjed. Ha valaki a hobbioldalát szeretné propagálni, annak nyilván felesleges ilyesmire költenie, ha pedig üzletileg kizárólag Magyarországot tekinti piacnak, akkor szintén viszonylag limitált a hasznossága (bár kis számban találhatóak benne magyar nyelvű keresések is).
Viszont mindenképpen érdemes legalább egy - az üzleti tevékenység összetettségétől függően - egynapos vagy egyhetes előfizetést vállalnia annak, aki angol nyelvű oldalakat is készít, és azoknak révén esetleges nemzetközi üzleti lehetőségeket szeretne találni.
Ide kapcsolódik, hogy az interneten található információtömeg növekedésével arányosan egyre jobban szoknak le az emberek az egyszavas keresések­ről - azokra ugyanis általában kezelhetetlen mennyiségű találatot ad ki a keresőoldal, s ebben az érdeklődő számára igazán releváns információ elképzelhető, hogy igen mélyen bújik meg. Az alkalmas kulcs­szavaink ezért - ha csak nem egészen speciális területről van szó - valószínűleg nagyrészt inkább kifejezések lesznek.

Webes szövegírás
A kulcsszavak, kifejezések alkalmazásánál nem árt figyelembe venni - bár ettől kissé szögletessé válhat a szöveg -, hogy a legtöbben nem élőnyelvi stílusban keresnek az interneten, vagyis alapvetően ragozatlan szavakat és kompakt kifejezéseket írnak be. Ezért a kulcs­szavainkat is érdemes minél gyakrabban ilyen formában szerepeltetni: például lehet "természetgyógyászatban" helyett azt írni, hogy "természetgyógyászat területén" vagy "dózismérőnek nevezik" helyett "neve dózismérő" ;-). Kicsit körülményesebb, szószátyárabb, de hát valamit valamiért!

A webes szövegírás többek között a fenti speciális elvárások miatt is önálló feladatkörré nőtte ki magát, hiszen itt az értékesítés szempontjai és a keresőmarketing sajátosságai egyaránt figyelembeveendőek. Ebben a témában praktikus tanácsok találhatóak a High Rankings web­oldalon, illetve a Függelékben felsorolt cikkek közül néhányban.
Az angolban gyakran előforduló alternatív írásmódok miatt érdemes lehet azzal kísérletezni, hogy hasonló tartalmú (de legalábbis ugyanazokat a kulcs­szavakat tartalmazó) oldalakon eltérő írásmódot használjunk. Ennek extrém formája, ha egy oldalon szándékosan egy gyakran használt helytelen formát alkalmazunk, de ezzel már az igénytelenség látszatát is vállalnunk kell.

Helyesírás
Az előzőekből is látszik, hogy a szavak írásmódjának mekkora jelentősége van a keresőoptimalizálás során. A rossz helyesírás persze a látogatót is zavarni fogja, de senki sem lesz annyira érzékeny rá, mint a keresőoldal. Ez ugyanis betűre pontosan azt fogja tudni egy weblap tartalmáról, ami ténylegesen oda van írva - vagyis a "keresomarketing" a kulcsszó-keresés­ben nem lesz egyenlő a "keresőmarketing"-gel, a "wiskey" a "whiskey"-vel, vagy a "repülőjegy" a "replőjegy"-gyel.
A weboldal bármely más pontján helytelenül írt szavak is csökkentik a kulcsszó-sűrűséget, egy oldalcím­be, link­szövegbe vagy egyéb különösen fontos helyre írt helytelen kulcsszó pedig annyit jelent, hogy valamelyik alapvető fontosságú optimalizálási lehetőséget puskázzuk el.
Ezért bármennyire is unalmas, földhözragadt feladatnak látszik, ajánlatos nekünk is úgyszólván betűről betűre ellenőriznünk a szöveg - és különösen a kulcsszavak - nyelvtani helyességét.

Oldalkialakítás
Amiről itt szó lesz, az bár nem mindig közvetlenül járul hozzá a jó helyezés­hez, mégis hozzátartozik a kereső­marketing témájához.
A honlapunkra látogatókat olyan oldalak­nak kell fogadniuk, melyek küllem és használhatóság szempontjából is megfelelnek bizonyos minimális elvárásoknak.
Máskülönben ezek a látogatók rövid úton csalódottan távoznak. Ez egy szaknévsor (directory) szerkesztője esetében annyit fog jelenteni, hogy nem veszi fel honlapunkat a katalógus­ba. Ha pedig egy potenciális érdeklődő / vevő kattint tovább, akkor végső soron a kereső­marketing minden erőfeszítése hiábavaló volt, hiszen a honlap éppen a legfontosabb funkcióját nem tölti be.
A katalógusok kívánalmainak egyszerűbb megfelelni: normális sebességgel letöltődő és elfogadható küllemű oldalak, működő linkek és persze releváns, az adott szaknévsor vagy kategória témájának megfelelő tartalom kell (néha ezeken felül türelem és kitartás is, mert a legfontosabb címlisták szerkesztői általában a legelfoglaltabbak is...). Ezt így persze könnyű felsorolni három sorban, de a gyakorlatban elképesztően sok oldal nem felel meg ezeknek a feltételeknek sem!
Megjegyzés a linkek­kel kapcsolatban: ha nem működnek, az nem csak a látogatókat zavarhatja, de a keresők is leronthatják a weblap súlyozását. Mindenképpen ajánlott feltöltés előtt és közvetlenül feltöltés után is leellenőrizni, hogy minden hivatkozás valóban vezet valahová. Nagyon praktikus és egyszerű, ráadásul ingyenes szoftver erre a célra a Xenu.
A honlapunk tartalma iránt olvasóként / vevőként érdeklődő számára szintén fontosak a fenti szempontok (sőt még fontosabbak, ugyanis: "ha van valami, ami rendkívül jellemző az interneten szörfölőkre, az az oldalmegjelenítési problémákkal kapcsolatos türelmetlenség") - itt azonban összetettebb a feladatunk.

Eligazodás a honlapon
Az egyik legfontosabb kívánalom, hogy a látogató megtalálja az őt érdeklő tartalmat. Ehhez mindenképpen kell egy átlátható site-struktúra, amit nemcsak az adott témakör vagy cég jellegzetességei határoznak meg, de a látogatók várható használati szokásai is. Az alábbiakhoz hasonló kérdéseket alaposan végig kell gondolni:

  • Mire lesznek valószínűleg a legtöbben kiváncsiak
  • Egy adott oldalról vagy témáról várhatóan hová szeretnének továbblépni, vagyis milyen jellemző útvonalakat fognak használni a site-on belül
  • Mi az, amit egy helyen, csoportosítva szeretnének megtalálni
  • Általában mik azok az elemek, struktúrák, megnevezések, amikhez a honlapok többségén már hozzászoktak, ezért a mi oldalainkon ilyeneket vagy hasonlót várnak. Az öncélú eredetieskedés inkább elriasztja az érdeklődőket.

Érdemes figyelembe venni, hogy különböző látogatók különböző módon navigálnak, ehhez pedig - legalábbis terjedelmes honlap esetében - meg kell adni a lehetőséget. Legyen sitemap (honlaptérkép) azok számára, akik rövid úton át akarják tekinteni a honlap felépítését; legyen keresési lehetőség azoknak, akik abszolút célirányosak. Lehet, hogy valaki összesített terméklistára kiváncsi, más esetleg csak egy terület termékeire (cikkeire stb.).
A felhasználói tesztek honlap esetében ugyanolyan hasznosak, mint termékeknél: vagyis érdemes kipróbáltatni az elkészült, de még internet­re fel nem helyezett weboldalakat olyanokkal, akik annak kialakításában nem vettek részt. Az, hogy mennyire tudnak eligazodni, adott információt milyen gyorsan és logikusan találnak meg, jelzésértékű az elkészült site használhatóságával kapcsolatban.

A látogató-bosszantás módszerei
Ilyeneket mindenki szép számmal fel tud sorolni, itt csak ízelítőnek kettő, ami a kereső­marketing esélyeit is rontja:
Felesleges (Flash-)animációk. Ezek jellemzően a nyitóoldalon rabolják a látogatók idejét, de máshol is felbukkannak. Weblap­tervezőkön és a céges honlapot pusztán presztízsnövelő eszköznek tekintő vállalati nagykutyákon kívül szerintem nincsenek sokan, akik igazán lelkesednének ezekért. Ahol nem feltétlenül szükséges az alkalmazása, ott érdemesebb kerülni, annál is inkább, mivel a Flash-ben megjelenített információt a kereső­oldalak nem is tudják indexelni.
Sokat ígérő, ám keveset nyújtó oldalak. Vagyis amikor a hangzatos szavak mögött nincs érdemi információ, csak professzionális semmitmondás és a termékek, szolgáltatások vásárlására bíztatás. A termékvásárlásban is sokat segít a részletes információ, a jó ötletek és kiegészítő segédletek, de ha valamilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor ugyancsak úgy a legkönnyebbb rátermettségünket bizonyítani, ha elég sok hasznos és érdekes információt ingyenesen és könnyen hozzáférhetően elhelyezünk a honlapon. Ráadásul ezek hiányában értelemszerűen túl kevés a szöveg (és benne a kulcs­szavak) ahhoz, hogy jó helyezést érhessenek el az oldalak a keresők­ben.
Technikai megfontolások
Mivel bizonyos weblap-készítési technikák előnyösen, mások hátrányosan befolyásolhatják a lap helyezését a keresők­ben, már a kialakítás kezdeti szakaszában ajánlatos ezt figyelembevenni annak érdekében, hogy valóban kereső­oldal-barát (illetve robot-barát) honlap készüljön.
A kereső­oldalak indexelő robot­jainak dolgát többé-kevésbé megnehezítő, vagyis a helyezésre kedvezőtlenül ható technikai megoldások közül az alábbiak a leggyakrabban említettek:
Keretes szerkezet (frames). Az ilyen honlapokat sok kereső­oldal nem szereti és kevésbé átfogóan indexeli le. Ráadásul ha nem figyelünk oda, hogy a tartalmat hordozó oldal­elem automatikusan meghívja a többi oldal­elemet is, akkor a látogató egy navigálhatatlan, az eredeti elképzeléseinktől eltérő küllemű weblap­ra fog jutni. (Mellesleg a keretes szerkezet elavult konstrukció - a több elemből dinamikusan felépített weboldal sokkal alkalmasabb ugyanerre a célra)
Javascripttel kódolt / Flash-ben készült hivatkozások. Előbbieket a kereső­robot nem biztos, hogy követni tudja, utóbbiakat pedig biztos, hogy nem tudja követni. Így pedig nem jut el a site többi oldalára és nem tudja felvenni azokat a kereső­oldal adatbázisába. Kiküszöbölhető a probléma, ha hagyományos html-kódolású alternatív hivatkozásokat is elhelyezünk a weblapokon, vagy készítünk egy honlap-térképet, melyen nem szkripttel írt linkek vezetnek a honlap egyes oldalaira.
Dinamikus oldalak. Vagyis olyan weblapok, melyek nincsenek előre elkészítve a szerveren, hanem a látogató böngészőjétől érkező kérés alapján ott és akkor állnak össze az egyes tárolt elemekből és bevitt változókból. Ha ezekre a dinamikus oldalak­ra vezetnek linkek más oldalak­ról, akkor ugyanúgy megtalálja őket az indexelő robot, mint a statikus lapokat. Ha viszont egy ilyen weblap a látogatás során az oldal­lekéréshez mellékelt egyedi változók alapján készül, akkor gond lehet, mivel a robot nem fog ilyen változókat mellékelni oldal­lekéréséhez. Az ún. session ID-k, melyek egy adott látogatáshoz kötődően jönnek létre, ugyanígy leküzdhetetlen akadályt fognak jelenteni a kereső­robot útjában.

Ingyen tárhely = kerülendő hiba
Az ingyen tárhely számos technikai nehézséget okoz, ha jó helyezést szeretnénk elérni, ezért ne használjunk ilyet. Egy átlagos, kisebb weblap számára a domainregisztrálás és egy alapszintű tárhely-csomag nem kerül többe évi 5-6000 Ft-nál. Ezen nem éri meg garasoskodni, ha már a weblap kialakításába időt, munkát és pénzt fektettünk.
Ekkora kiadást még nonprofit oldalak is megengedhetnek maguknak, de ha mégsem, valószínűleg találnak olyan tárhelyszolgáltatót, mely ezt az 5-6000 forintot támogatásképpen elengedi (hiszen ez számára tényleges költségben messze nem ennyi).
Ha ráadásul üzleti weboldalról van szó, akkor ennek a kis összegnek az elspórolása az igénytelenség (vagy a tudatlanság) biztos jele; a "szar is jó, csak ingyér' legyen" mentalitás kifejezője.
El kell dönteni, hogy az internetes megjelenés hasznos dolog-e, és akkor éves szinten áldozok rá annyit, mint a legkisebb apróhirdetésre egyszeri alkalommal egy helyi újságban, vagy pedig haszontalan - akkor a keresőoptimalizálás végképp felesleges tevékenység.

Kialakítási ellenérvek a kereső­optimalizálás­sal szemben
Természetesen felmerülhetnek (és fel is merülnek) érvek a kereső­optimalizálás ellenében.
Ha egy létező site már remekül kiszolgálja a látogatókat - jól használható és tartalmas -, ugyan miért kellene átalakítani a kereső­marketing igényei szerint? Miért írjam át a "Részletesebb információ" szövegű linket "Részletes információ a terméknév-ről" tartalmúra? Miért cseréljem ki a szerintem logikus képfeliratot olyanra, amibe valahogyan belepréseltem a kulcs­szavakat? Miért tagoljam másképpen a tartalmat; módosítsam a szó­használatot; használjak különböző oldalakon különböző írásmódokat ugyanarra a szó­ra stb.?
Másrészt, ha valóban jó az oldalam, akkor nem kellene mindenféle kereső­marketing nélkül is jó helyezést elérnie?
A kereső­optimalizálás egy bizonyos szinten túl valóban jelent kompromisszumokat. Ha olyan témakörben, üzletágban szeretnénk megtalálhatóak lenni a keresők­ben, ahol nagy a konkurencia, akkor ezeket a kompromisszumokat, alkalmazkodási kényszert az eredmény érdekében vállalni kell. Vannak persze alternatívák: legyen a cégünk eleve közismert, vagy költsünk sokat reklámra...

A legalapvetőbb optimalizálási eszközök viszont ténylegesen a használhatóság­ról szólnak.

Ha az oldalcím "New Page 1" "Untitled Document" vagy "Üdvözöljük az XXX kft. honlapján" helyett valódi információt nyújt; ha nem felejtődnek ki a képfeliratok; ha logikus részekre tagolódik a tartalom; ha minél több érdekes és hasznos információt helyezünk fel; ha egy adott oldal­ra minden, témájában kapcsolódó egyéb oldalunkról közvetlenül el lehet jutni; ha többféle navigálási lehetőséget nyújtunk a látogatónak; ha szerepelünk a releváns online katalógusok­ban - ezek olyan szempontok, melyek a kereső­optimalizálás érdekeit IS szolgálják.
Az öncélú - csak és kizárólag a jó helyezés céljából végzett - kereső­optimalizálás persze nem sokat ér: még ha ügyesen alkalmazott módszerek­kel sikerül is a kedvező pozicionálás, mire megyünk vele, ha a honlap maga semmit sem nyújt? A másik oldalról nézve viszont nagy kár minden olyan weblap háttérbe szorulása, mely valódi értéket nyújt, színvonalas, tartalmas, csak éppen tájékozatlanságból elmulasztották akár minimálisan is kereső-baráttá tenni, s optimalizálás híján legfeljebb az találja meg, aki nem sajnál ellapozni a 90-ik találatig.

Eredményelemzés és utómunkálatok
Miután elkészítettük és felhelyeztük a szerverre a kereső­marketing módszereivel optimalizált oldalainkat, fontos az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése az elvégzett munka értékelése, az esetleg még szükséges további módosítások miatt.

Milyen eredményekre számíthatunk?
Az eredmények nem jönnek azonnal: amíg optimalizált weblap­jainkat a főbb keresők nem indexelik - vagyis nem veszik fel adatbázisukba -, nem sok változásra számíthatunk. Ez lépcsőzetes folyamat. Van olyan kereső, melybe heteken belül be lehet kerülni (ez szerencsére éppen a legfontosabb, a Google), és vannak olyanok, melyek egy negyedév alatt sem feltétlenül hajlandóak "észrevenni" új oldalainkat (mint pl. a Yahoo). Bejutni a fontosabb szaknévsorok­ba, katalógusok­ba szintén heteket és hónapokat is igényelhet, márpedig hosszú távon az ezekben való jelenlét tovább javíthatja helyezésünket a kereső­oldalak találati listáin (túl azon, hogy közvetlenül is generálhat forgalmat).
Amennyiben egy katalógus­ba, címlistába józan időhatáron (türelemtől függően 1-2 hónapon) belül nem kerülünk be, megpróbálkozhatunk még egyszer bejelentkezni. Túl sokszor kísérletezni viszont felesleges: ha nem vették fel honlapunkat, akkor vagy nem tartják odavalónak, vagy pedig - ami legalább ilyen valószínű - már nem tartják karban az adott katalógust vagy linkgyűjteményt. Ez utóbbit abból is megítélhetjük, ha a katalógus­ban vagy adott alkategóriában található linkek száma (amit gyakran feltüntetnek) hosszabb távon sem változik.
Magyar nyelvű általános katalógus­ból az Origó Vizslája, a Startlap-oldalak garmadája és ezeken felül még néhány található, mely igazán hasznosítható oldalaink népszerűsítése céljából, sok más próbálkozás viszont láthatóan elhalt a kezdeti lelkesedés után. Persze egy próbálkozást ezek is megérnek - hátha egyszer még hozzájuk nyúl valaki...
Bár a kereső­marketing valóban hosszabb távú tevékenység, ha a legfontosabb optimalizálási szempontokat figyelembevéve készítettük el vagy alakítottuk át honlapunkat, akár 3-4 héten belül meglepően jó eredmények születhetnek. Noha a kereső­optimalizálás módszereiről bárki rengeteg - igaz, nagyrészt angol - forrásból tájékozódhat, a nagyon kompetitív témaköröket (szex, könyvek, web hosting stb.) kivéve mégis olyan hihetetlenül kevesen alkalmazzák ezeket a módszereket, hogy akár angol nyelvű oldalak­kal is (!) kifejezetten előkelő helyezést lehet elérni.

A magyar nyelvű internet pedig nagyságrendekkel kisebb és fejletlenebb az angolnál, vagyis itt átlagos kereső­optimalizálás után is gyakorlatilag garantált az első oldalon való megjelenés (odafigyeléssel pedig nem ritkán az első helyezés).

Logfájl-elemzés
A logfájlok (kicsit magyarosabban naplófájlok), melyek a honlap részletes látogatottsági adatait rögzítik a szerveren, rengeteg hasznos információ­val szolgálhatnak (amennyiben hozzájuk tudunk férni). Ezekben ugyanis megtalálható minden egyes lap­lekérés minden fontos adata (milyen címről, mit és mikor kértek le; honnan jutottak a weblapunkra; milyen böngészőt használnak stb.)
Olyan hatalmas mennyiségű információ ez, amit persze manuálisan nem lehet feldolgozni, viszont léteznek logfájl-elemző szoftverek. A "log file analysis" kifejezésre keresve számosat találhatunk, ingyenes viszont elég kevés van. Egy ilyen az analog nevű program.

 

Kielemezhetjük az alapvető látogatottsági adatokat; honnan érkezik a legtöbb látogatónk; melyik oldalak­ra a legkiváncsibbak; milyen útvonalat jártak be honlapunkon (és melyik oldal­ról kattintanak leginkább tovább más irányokba, otthagyva honlapunkat); és ami nagyon izgalmas: ténylegesen milyen szavak­ra és kifejezések­re találták meg oldalainkat a keresők­ben.
ppp-52-123.30-151.libero.it - - [19/Mar/2003:18:40:33 +0100] "GET /subpage.htm HTTP/1.1" 200 2054 "http://www.google.com/search?hl=en&ie=UTF-8&oe=UTF-8&q="almatorta" "Mozilla/4.0 (compatible; MSIE 6.0; Windows NT 5.1)"
A fenti naplófájl-bejegyzés egy ilyen (fiktív) letöltés információit tartalmazza, ahol a látogató (vélhetően Olaszországból) 2003. március 19-én 18:40-kor lekérte a 2054 bájt méretű, subpage.htm nevű weblapot Windows NT 5.1 rendszeren futtatott Internet Explorer 6.0 böngésző­jére - mégpedig úgy, hogy a Google-ban találta meg az "almatorta" kifejezésre rákeresve.
Ilyen elemzés segítségével könnyebben tudjuk továbbfejleszteni, vagy finomítani weblapunkat. Az utolsó pontból különösen jól látszik, hogy a naplófájl adatai a kereső­optimalizálás szempontjából is remekül hasznosíthatóak, hiszen nagyon érdekes listát lehet összeállítani arról, milyen szavak­ra milyen gyakran találták meg oldalainkat a keresők­ben.
Tegyük fel - az előző példánál maradva -, hogy az alábbi eredményeket kaptuk a naplófájl-elemzés során:
*** Leggyakoribb kereső­kifejezések ***

  • almatorta - 38 alkalom
  • dobostorta - 22 alkalom
  • marcipántorta -10 alkalom

Ha mindhárom szó­ra az első tíz helyezett között vagyunk megtalálhatóak a keresők­ben, akkor nyilvánvaló a következtetés: az almatorta iránt érdeklődnek a legtöbben. Ha ugyanakkor a "marcipántorta" szó­ra az eredménylista második oldalán (11.-20.) bukkanunk fel, akkor már óvatosabban kell értékelni: lehet, hogy ez a torta is népszerű, de a mi weblapunkig nem jutnak el az internetezők az eredmények­ben. Ha pedig tapasztalataink szerint a valóságban éppen a marcipántorta a legnépszerűbb, akkor az eredmények jelzik, hogy az optimalizálás terén van mit tennünk a nagyobb forgalom érdekében.
Ha nem tudunk közvetlenül hozzáférni a látogatottsági adatokhoz, csökkentett értékű alternatíva lehet az olyan ingyenes szolgáltatás, amilyennel ez a honlap is él. Az oldalak alján elhelyezett "letöltésfigyelő" képecske segítségével gyűjthetőek az alapvető adatok, melyekből a szolgáltatást nyújtó cég statisztikákat készít. Több hátránya is van: egyrészt az adatok nyilvánosak, bárki megtekintheti a statisztikáinkat; másrészt az így összegyűjtött információ igazán komoly elemzéshez nem elég; ráadásul nem 100%-osan megbízható. A semminél mindenesetre több.

Belső keresés (site search) elemzése
Mint fentebb érintőlegesen említettem, nagyobb méretű, bonyolultabb szerkezetű site-ok esetében a látogató eligazodását szolgálhatja egyebek mellett a honlapon történő keresés lehetővé tétele (belső kereső-funkció). Ennek azonban van egy másodlagos haszna: a látogatók által ide beírt szavak, kifejezések megtalálhatóak a naplófájl bejegyzései között, vagyis innen tájékozódhatunk afelől is, hogy látogató­ink mire és milyen formában keresnek rá website-unkon.
Bizonyos szempontból ez az adatforrás még gazdagabb lehet, mint a kereső­oldalak­ba beírt szavak listája. Ha ugyanis csak azt elemezzük ki, hogy mire találtak meg bennünket az internetezők a keresők­ben, hasznos információkhoz jutunk ugyan különböző kulcs­szavaink eredményességéről - viszont semmit nem tudunk meg azokról a kifejezések­ről, melyekre egyáltalán nem vagyunk megtalálhatóak!
Visszatérve a süteményekhez - lehet, hogy sokan azt írják be a kereső­be: "alma-torta". Viszont ez alapján nem a mi oldalainkat találják meg, mivel mi nem ezt az írásmódot használjuk. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a belső kereső­be sok látogató ezt írja, ami jelzésértékű lehet - megmutathatja, hol "lyukas" a kulcs­szó-stratégia, azaz mire érdemes még optimalizálni.
Mi több, ezek az adatok úgy is felfoghatóak, mint egy kisebbfajta piackutatás. Ha például sokan keresnek Sacher-tortát, de azt mi pont nem készítünk, akkor ez alapján a kifejezés alapján senki sem jut el oldalainkra. A belső kereső-funkció ugyanakkor a sikertelen keresések­ről is rögzít adatokat, vagyis innen már láthatjuk, hogy van iránta érdeklődés.
Egy komoly korlátja van ennek a módszer­nek: csak nagy látogatottság esetén szolgáltat érdemi adatokat. Ha hetente tizenöten keresnek a belső keresőnkben, abból messzemenő következtetéseket levonni nem lehet.
Online és hagyományos marketing
Amellett, hogy a keresők révén a lehető legtöbb látogatót vonzzuk megfelelően kialakított honlapunkra, az online marketing számos más eszközét is érdemes használnunk. Annál is inkább, mert ha kizárólag a keresők által generált forgalom­ra alapozunk, akkor üzletileg meglehetősen kiszolgáltatottá válhatunk. Valamiért kiesik oldalunk a pixisből, és máris bajba kerülünk.
Itt jönnek egyfelől a kereső­marketing fizetős eszközei, a pay-per-click keresők használata, hirdetések stb.; másrészt persze a hagyományos marketing módszerei. Ezekkel nem foglalkozom.

A keresőmarketing növekvő presztízse

A keresőmarketing elismertsége az Egyesült Államokban az elmúlt egy-másfél évben rendkívül megnőtt, amit az ezen a téren igencsak megsűrűsödött történések (cégfelvásárlások, új szolgáltatások indítása, régiek folyamatos fejlesztése stb.) is jeleznek. Egyre több cég ismeri fel e speciális marketing-lehetőség előnyeit, ennek megfelelően egyre nagyobb üzletet jelent a keresőoldalak üzemeltetőinek is. Egyaránt bővül az eszköztár, az elérhető hirdetési felületek száma és a megcélozható közönség is, így a keresőkön keresztüli promóció mindinkább beférkőzik a marketing-mix elemei közé. Bár a magyar internet e téren is évekkel van lemaradva, a lehetőség már adott :-), és a hazai felfutás is vélhetően csak idő kérdése.

Mi is a keresőmarketing előnye

Hatékonyság

Ez a jelenlegi talán leghatékonyabb hirdetés­fajta. Hatékony azért, mert rendkívül pontosan célozható és a célközönséget éppen a legfogékonyabb állapotban találja meg. Ráadásul jellemzően csak a tényleges érdeklődőkért kell fizetni, és az eredmények is minden más marketingcsatorna eredményeinél jobban mérhetőek.
Meglehetősen ritka, hogy valaki az esti film kellős közepén mutasson nagy érdeklődést például egy futócipő iránt (különösen az nem, aki életében fel nem venne egyet). Az újság­ban szereplő hirdetésen is át fog siklani az olvasók túlnyomó többsége. Amikor viszont egy internetező azt írja a kereső­be, hogy "futócipő", már elég nagy valószínűséggel állítható, hogy potenciális vásárló­ról van szó, aki ráadásul most "megfogható" igazán, hiszen éppen kinyilvánította érdeklődését. Ha az ő számára jelenik meg hirdetésünk vagy a honlapunkra mutató link, jóval nagyobb az esély a pozitív reakcióra.
Mi több, fizetnünk a hirdetésért csak akkor kell (az általunk meghatározott összeget!), ha az illető ténylegesen "rá is kattan", vagyis ezen a linken keresztül eljut honlapunkra. Ha hirdetésünk, megjelenésünk nem keltette fel figyelmét, azt egy fillérünk sem bánja.

Követhetőség

És mivel folyamatosan követhető, hogy melyik hirdetésünkre melyik kereső­ben melyik kulcsszó esetében hányszor klikkeltek, a kampány eredményes­sége nagyon jól követhető, s a szükséges módosítások is azonnal végrehajthatóak. Sőt mivel nem csak a rákattintások, de a hirdetés összes megjelenítésének száma is látható, még kulcsszó-kutatás­ra is használható egy ilyen kampány - hiszen pontosan látszik, hogy mit hányszor írtak be a kereső­be.

Gyorsaság

Egy keresőmarketing-kampány elindítása összetettségtől, kidolgozottságtól függően napokon, órákon, sőt perceken (!) belül megoldható az ötlet­től az első megjelenő hirdetésekig. Ez jóval gyorsabb egyrészt a hagyományos hirdetési lehetőségek­nél, másrészt a - rendszerint hónapok alatt eredményt hozó - keresőoptimalizáció­nál.
A pontosság kedvéért persze tudni kell, hogy a fenti modell - a fizetett kattintás - csak egy a keresőmarketing eszköz­tárából, viszont a legnépszerűbb és legfontosabb típus.

Milyen formái vannak a fizetős keresőmarketing­nek

Mint minden más marketing-eszköz­nek, ennek is sokféle - és egyre több - fajtája van. (Annál nagyobb üzlet, minél kevésbé ismeri ki magát az ügyfél :-)) A két legalapvetőbb változat az alábbi:
1. Fizetett kattintás (PPC - pay-per-click)
Ekkor az alapján fizetünk, hogy hányszor kattintottak a hirdetésünkhöz kapcsolódó link­re. Ez a megjelenés jellemzően keresők­be beírt kulcsszó­hoz kapcsolódik, de vannak olyan katalógusok, melyek a bennük szereplő honlapok­ra történő kattintásokat fizettetik ki. A fizetendő összeg attól függ, hogy az adott kulcsszó­ra megjelenő hirdetések, fizetett találatok között hányadikak szeretnénk lenni. Ha nincs egyetlen konkurens hirdetés sem, akkor értelemszerűen elegendő az adott szolgáltató által meghatározott minimum-összeg, népszerűbb kulcsszavak­nál viszont már komoly taktikát és folyamatos figyelemmel kísérést is igényelhet a licit.
2. Fizetett bekerülés (PFI - pay-for-inclusion)
Ez keresőoldalak esetében azt jelenti, hogy honlapunk oldalait (legalábbis amennyiért fizettünk, ugyanis a tarifa oldalanként van megállapítva) garantáltan leindexelik, felveszik az adatbázisba, és az ingyenesen bekerült oldalak­nál gyakrabban újralátogatják frissítési célból. Ugyanakkor - tisztességes módszereket alkalmazó keresők­ben - a helyezést mindez nem befolyásolja, vagyis a fizetős ügyfelek nem jutnak kedvezőbb pozíció­hoz a találati listákon.
A Yahoo Site Match nevű program­ja kombinálja a fenti két megközelítést: a pénzért felvett oldalak gazdája akkor is fizet (ráadásul a Yahoo által fixen megállapított összeget), ha a keresési eredmények között megjelenő oldalára az internetező rákattint.
A fizetett bekerülés a kereső­optimalizálást is segíti
Ugyanis a jóval gyakoribb, garantált indexelés lehetőséget ad arra, hogy tervszerűen kísérletezzünk a különböző optimalizálási metódusok­kal. Ha egy adott megoldás kedvező helyezést eredményez, megtartjuk; ha nem, holnapután már módosított weboldal várja az indexelő robotot - hátha az új verzió sikeresebb lesz... Ezt lehet persze fizetett bekerülés nélkül is művelni, csak akkor elképzelhető, hogy nem holnapután, hanem másfél hónap múlva frissül oldalunk a kereső adatbázisában. Mindenesetre a fizetett bekerülés nem olcsó mulatság.
Azok a katalógusok, melyek fizetés ellenében veszik fel a honlapokat, szintén inkább a keresőoptimalizálás terén fontosak, mert nem feltétlenül az innen érkező többlet-forgalom a cél, hanem az, hogy így eggyel több értékes hivatkozás mutat honlapunkra. Ilyen értékesebb hivatkozást adhat pl. a Yahoo Directory vagy a Business.com.

Milyen lehetőségek vannak

Google AdWords

Ezek a Google találati listája mellett a megadott kulcsszó­ra megjelenő hirdetések. Választható lehetőség, hogy a Google AdSense program­jához csatlakozó egyéb web­oldalakon is megjelenjenek ugyanezek a hirdetéseink, amennyiben a weboldal tartalomelemzése alapján relevánsnak ítéltetnek. Ez utóbbi hirdetési felület alacsonyabb értékű a Google találati listájánál, a Google ennek megfelelően nemrégiben differenciálta a tarifákat.

Yahoo / Overture

A másik fontos szereplő. Míg a Google esetében a "kihelyezett", vagyis nem a kereső­ben szereplő hirdetések másodlagosaknak nevezhetőek, addig az Overture érdemi keresőszolgáltatás híján alapvetően eleve más weblapok­ra (egyéb keresők­be, fontosabb online publikációk­ba) helyezi el a fizetett hirdetéseket. Ehhez kapcsolódik a fentebb említett Site Match, mely a Yahoo találati listájában (vagy amellett) nyújt megjelenési lehetőséget.

Kisebb szereplők, csak felsorolás-jelleggel:

- Kanoodle
- FindWhat
- Enhance (ah-ha)

Magyarországi lehetőségek

Ezek - természetesen - meglehetősen korlátozottak. A Google és az Origó Vizslája tűnik a leghasználhatóbb lehetőség­nek, esetleg a Goliat szponzorált linkje.

Relevancia

Fontos különbség a kattintásonként fizetett hirdetések, illetve az egyéb online vagy hagyományos hirdetési formák között, hogy a PPC reklámok tartalmát sokkal pontosabban kell a potenciális vevőközönség­re szabni. Itt ugyanis az egyéb formákkal ellentétben nem előre fizetünk fix összeget a megjelenítésért, hanem a tényleges látogatók után tételesen. Vagyis ha a tévéreklám, újsághirdetés, vagy banner olyasvalaki figyelmét kelti fel, aki valószínűleg nem lesz vásárlónk, semmi probléma, hiszen ez nem jár többletköltséggel. Pénzkidobás lenne viszont olyan internetező­ket rábírni a kattintás­ra (így hirdetési számlánk növelésére), akik várhatóan nem termelnek számunkra bevételt. Ez azt jelenti, hogy a célzottság nem csak előnye ennek a marketing-eszköznek, de alapkövetelménye is - vagyis az adott kulcs­szót beírók számára relevánsnak kell lennie hirdetésünknek.
Ez nemcsak azért lényeges, hogy a számunkra érdektelen közönség lehetőleg ne kattintson hirdetésünkre, de azért is, hogy a potenciális ügyfél viszont igen! Számára nyilvánvalóan vonzóvá kell tenni a hirdetést, különösen akkor, ha más hirdetések­kel is fel kell venni a versenyt. A rákattintási hajlandóságot ilyenkor növeli egyrészt az, ha legfelül található a mi linkünk (ami többe fog kerülni); másrészt a megfelelő szövegezés. Az utóbbira néhány példa:
- lehetőleg szerepeljen a kulcsszó a hirdetésben is
- tüntessünk fel általunk kínált előnyt, megoldást a szövegben
- tüntessünk fel a többi ajánlat­hoz képest többlet-szolgáltatást
A másik oldal­ról megközelítve ugyanezt: a pontos kulcsszó választás is hatékonyságnövelő. Ha lustaságból használhatónak tűnő általánosabb kulcs­szavakat adunk meg a hirdetés­hez kapcsolódóan, akkor ez a hirdetés számos olyan internetező monitorán is meg fog jelenni, akik a kulcs­szót nem vásárlási, hanem információ­szerzési célból (vagy akár kifejezetten ingyenes lehetőségek után kutatva!) írták be a kereső­be. Amennyiben ők kattintanak hirdetésünkre, a keletkező bevétel (ha lesz egyáltalán) jóval kevésbé fogja kitermelni a hirdetés költségét.

Mérés

A pontos célzáshoz hasonlóan az eredményesség mérése sem csupán előnyös lehetősége a keresőmarketing­nek, hanem feltétele is a sikernek. Persze ha olyan kulcs­szavak­ra jelenik meg hirdetésünk, amelyeket hetente kétszer írnak be a keresőbe, és konkurenciánk sincs (vagyis a legalacsonyabb tarifát fizetjük kattintásonként), akkor nem oszt, nem szoroz, hogy havi 200 vagy 350 forint a keresőmarketing-"költségvetésünk".
Népszerűbb kulcsszavak és erősebb versenytársi jelenlét esetén viszont a kampány nyomonkövetése, az eredményesség elemzése és a szükséges igazítások gyors végrehajtása jóval nagyobb jelentőségű.

Kell-e optimalizálás a fizetős keresőmarketing mellett?

Amikor a cégtulajdonos szembesül azzal, hogy a keresőoptimalizálás honlapjának kisebb-nagyobb átalakításával, többlet-tartalom szükségességével, a kapcsolódó link-kampány hosszadalmas munkájával és - amennyiben külső céget bíz meg a feladattal - többszöri konzultáció­val járhat együtt*, ugyanakkor az eredmények csak néhány hónap múlva jelentkeznek, ezzel szemben a keresőkben elhelyezett hirdetések akár már öt perc múlva is hozhatják az érdeklődőket, igen erős a csábítás, hogy kizárólag a keresőmarketing hirdetéselhelyezős, fizetett linkek­kel operáló részére hagyatkozzon.
Ez is járható út. Ha viszont párhuzamosan lezajlik egy jól átgondolt optimalizálás, akkor idővel a potenciális kulcsszavak sokkal nagyobb hányadát tudjuk lefedni a keresőkben ingyenesen, mint a fizetett hirdetésekkel. És mivel az ún. organikus találatokra (vagyis a nem-fizetett eredményekre) sokkal többen kattintanak, ezek között szerepelni jóval hatékonyabb, mint a hirdetések között. Ráadásul az optimalizálás nagyon sokat javíthat a honlap használhatóságán és áttekinthetőségén, ami a sikeres internetes jelenlétnek legalább annyira alapfeltétele, mint a jó láthatóság a keresőkben.
* Valódi keresőoptimalizálás esetéről van szó - a "beregisztráljuk száz keresőbe és első tíz­be juttatjuk a "minőségi szőnyegtisztítás Alsóörsön" kombinációra a Google-ban" kaliberű optimalizáló-szolgáltatás nyilván nem ilyen macerás...

Keresőmarketing szempontból helyes programozás

Ennek pontos, és maradéktalan leírásához egy könyv nem lenne elegendő, ezért itt csak a fontosabb elemekről, illetve azokról a típus hibákról írnánk, amelyeket a legtöbbször el szoktak követni.

 Az elengedhetetlen TITLE tag

Ezzel a tag -gel adhatjuk meg weboldalunk címét. Amit keresőmarketing szempontból tudni kell róla, hogy feltétlenül az első sornak kell lennie a fejben:

 

<html>
<head>
<title>a weboladal címe</title>
 

Ha lehet tartalmazza a kiválasztott kulcsszavakat, de maximum 14 szót tartalmazzon! Ne szerepeljenek benne az úgynevezett stop word -ök, amik nagyjából a kötő szavak angol megfelelői.

Ugyan csak ne kerüljenek bele a címbe "méreg szavak", amik a következők: Bookmarks, Links, Resources, Directory, Search Engine, Forum, BBS stb.

A mitikus meta tag -ek

A meta tag -ek, mint nevük is mutatják arra szolgálnak, hogy a látogató számára többnyire láthatatlanul tulajdonsággal lássák el oldalunkat. Egy eléggé elterjedt és hatékonyságát tekintve sokszor vitatott technika a meta tag -ek használata. A yahoo értékeli, de nem tartja különösebben fontos elemnek, a google azt mondja, hogy nem árt ha be van építve oldalunkba, de igazából nem számít. Ezek az állítások teljes mértékben megállják helyüket! Azonban, ha weboldalunkon nem csak meta tag -ek, hanem helyesen felépített tartalom van, és ezek némi hasonlóságot mutatnak egymással, elérhetünk vele eredményt.

A hasznosabb meta tag -ek_- a kulcsszavak megadása:<meta name="keywords" content="kulcszavak vesszővel elválasztva">

a weboldal leírása:<meta name="description" content="egy bővített mondat">- a weboldal nyelvének megadása:

<META http-equiv="Content-Language" CONTENT="HU">
 

- a kereső robotok irányítása:

<META name="Robots" content="index,follow">
 
Ennél a tag-nél az alábbi attribútumok használhatók: index, follow, noindex, nofollow
 
Ennél a meta-tag nél említeném meg, hogy a keresőrobotok automatikusan működnek. A weboldal tulajdonosok bejegyzik a keresőkbe a főoldalt, miután a robotok információt gyűjtenek, és a linkek alapján az aloldalainkra is eljutnak. Tehát a keresőrobotokat ezzel a tag-gel csak abban tudjuk befolyásolni, hogy melyik lapunkat NE indexeljék, illetve, hogy melyik lapunkról NE menjenek tovább a lapon található linkek alapján.

Meta tag-ok generálásához, használja online meta tag generáló eszközünket.

A törzsMint már említettük, ha lehet, a formázó elemeket css-ben tároljuk, és ne magában az oldalban! Ezzel összefügg, hogy szinte tilos a <body> tag-ba bármi mást írni (háttérszín betűtípus stb). A törzset jelölő tag szimplán ez legyen <body>

Rontjuk oldalunk keresőmarketingjét, sőt tiltólistára is kerülhet oldalunk, ha túl kicsi betűméretet, vagy a háttérszínnel megegyező szövegszínt választunk.

Mikor egy keresőrobot az oldalunkat vizsgálja, összehasonlítja, hogy van-e egyezés a címünk és a tartalom között. Nagyon sokat segít keresőmarketing szempontból, hogy minél több legyen az egyezés, ha lehet az 1. szavunk az oldalon olyan szó legyen, ami megtalálható a címben, illetve törekedjünk rá, hogy az első 25 szavunkba minél több a címben is megtalálható szó legyen, de ne essünk túlzásba!

Használjuk a H1, H2.Hn címsorokat a szöveg tagolására, és ha lehet oldalunk H1-es sorral kezdődjön, amiben megtalálhatóak kulcssavaink, illetve a címben megadott szavak.

Sokat számít, nem csak az olvasónak, de a keresőrobotoknak is, ha a kulcsszavainkat vastag betűként jelenítjük meg.

A képeknél használjunk alt tag-et, bár a google csak a linkkel rendelkező képek alt tag-jét nézi meg. Ne adjunk alt-taget kis méretű, láthatatlan képeknek, mert azt csalásként értelmezik a keresőrobotok. Mindezek tudatában ártani nem tudunk, ha minden (normál méretű) képhez rendelünk alt-tag-et. Ha keresőmarketing szempontból nem is hasznos, a kép nélkül böngészőket feltétlenül informálja.

Fentiek alapján elmondható, hogy a képek alt tag-olása elengedhetetlen például, ha grafikus menüpontokat használunk!

Egy adott oldal ne legyen nagyobb 100 Kb-nál! A google abbahagyja az oldal indexálását 101 Kb-nál. Törekedjünk tehát, hogy a kód minél kisebb legyen (ebben segít pl a fent említett css-ben tárolt stílus paraméterek)

Szigorúan tilos keresőmarketing szempontból azonos tartalmú oldalakat készíteni, magyarul duplikálni egy oldalt. Ha két oldal tartalma nem tér el minimum 10-15% ban és a keresők mindkét oldalt már leindexálták, csalásnak vehetik, és így törölhetik a listájukból őket. A google például arra ösztönöz, hogy inkább rakjunk ki egy linket egy másik oldal szövegéről, minthogy bemásoljuk az oldalon lévő szöveget, de erről bővebben a likkapcsolatoknál.

Törekedjünk rá hogy ne legyen kódunk hibás, illetve ne alkalmazzunk olyan utasításokat, amelyek nem támogatottak bizonyos böngészőkben! Ne legyenek befejezetlen tag-ek, ne legyenek hibásan megadott tag-ek (pl.: <titel>). Ugyanabban a sorrendben zárjuk le (tükörben) a tag-eket, mint ahogy nyitottuk (ne így pl.: <p><i><u> valami </i></p></u>)

Helyesen strukturált tartalom

Írtunk már erről, de a struktúránál is megemlítjük, hogy a használjunk a tagolásnak megfelelő mappastruktúrát. Ha a struktúránkat megfelelően, a kulcsszavak használatával építettük ki, és annak megfelelő mappastruktúrát építünk, elérjük, hogy az url be bekerüljön kulcsszavunk, ami nagyon sokat számít. Például, ha egy bútorbolt oldalát vesszük, ahol sok termék van, de a termékek csoportosíthatóak, csináljunk neki egy mappát!

Tehát ne így nézzen ki az url: www.butorbolt.hu/gabietkezo.html

Hanem az asztalok könyvtár közbeiktatásával így: www.butorbolt.hu/asztalok/gabietkezo.html

Helyes tartalom

Minden weboldalon egyedülálló tartalomnak kell lennie, ne duplikáljunk weboldalakat, legyen szó külső vagy belső tartalomról. A keresők inkább preferálják, ha a tartalmunknak megfelelő kifelé mutató linkeket helyezünk el, minthogy átmásolunk más weboldalakról tartalmat. Saját weboldalak duplikálása pedig tilos keresőmarketing szempontokból, és web-marketing szempontból sem ésszerű.Törekedjünk rá, hogy a helyesen kiválasztott kulcsszavakat használjuk, és ne szinonimájukat, de ne használjuk őket nagyon sokszor, egy sorban ha lehet 2-3 nál többször ne szerepeljen ugyanaz a kulcsszavunk.

Kulcsszavainak vizsgálatához, használja online működő kulcsszó számláló eszközünk.

Minimum 200 de 1000-nél ne több szót használjunk az oldalon. A 200-nál kevesebb szót tartalmazó oldalakat, nem nagyon veszik figyelembe a keresők, viszont 1000 szó után már nem nagyon "olvassák" el a tartalmat.

Használjunk címsorokat, ha lehet maga a szöveg se egy egyszerű szöveg legyen, hanem az utolsó címsor szintünk.

Linkek

Általánosan elmondható, hogy minél több külső vagy belső link mutat weboldalunkra, annál jobb. Bár sokan nem tudják, de az is számít, hogy a mi weboldalunk milyen weboldalakra hivatkozik. A linkeknek 3 típusát különböztetjük meg keresőmarketing szempontból, a belső linket, a kifelé mutató linket és a ránk mutató linket.

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a linkünk egy szöveg, használjunk a hivatkozott oldalnak megfelelő szöveget, esetleg kulcsszót. Amennyiben a linkünk egy kép, ne felejtsük el ALT tag-et adni a képnek, ez főleg igaz a grafikus menükre!

Lenyíló menükben használt linkek nem túl szerencsések, több szempontból sem. Keresőmarketing szempontból a lenyíló menü az alkalmazott technikától függ. Például egy flash -ben készült lenyíló menü linkjei a keresőrobotoknak láthatatlanok, így nem találják meg aloldalainkat. Ebben az esetben érdemes máshová (pl.: a weboldal aljára) kitenni a menü linkjeit normál html hivatkozásokkal. Web-marketing szempontból sem szerencsés a lenyíló menü, ugyanis nem látszik, és ha valami nem szúrja ki a kedves látogató szemét, akkor az nincs is ott! A különböző technikákhoz elengedhetetlen plug-in-ek szükségességéről nem is beszélek!

Belső linkek

Elengedhetetlen eszköz arra, hogy megmutassuk a keresőknek, az oldalainkat. A keresőrobotok linkeken keresztül haladnak, tehát a főoldalunkra érve, az ott található linkek alapján találják meg aloldalainkat, feltéve, ha ezt nem tiltottuk meg a keresőnek (erről bővebben itt). Ebből (is) kiindulva érdemes sitemap -ot készítenünk, és azt egy jól elérhető helyre tennünk. Ez nem csak keresőmarketing szempontból fontos, mivel a látogatóknak is segít eligazodni.

Kifelé mutató linkek

Sokan úgy gondolják, ez nem segíti weboldalunk keresőmarketingjét, sőt rontja. Ez nem igaz! Ellenkezőleg! Ha a tartalmunknak megfelelő jó keresőmarketinggel rendelkező weboldalakra hivatkozunk, nőni fog oldalunk értéke keresőmarketing szempontból.

Ránk mutató linkek

Szintén nagyon fontos eszköz weboldalunk keresőmarketingjének növeléséhez. Mondhatnánk, hogy minél több link mutat ránk annál jobb, de ez NEM IGAZ, amiről sokan nem tudnak. Fontos, hogy a ránk mutató weboldal témája kapcsolódjon a miénkhez, magyarul a link olyan környezetbe legyen, ami a mi oldalunk tartalmához hasonló. Szintén fontos, hogy az weboldal, ami ránk hivatkozik, keresőmarketing szempontból értékes legyen, ugyanis, ha egy kevésbé jó weboldalról mutat ránk link, az gyakorlatilag bizonyos keresőknél nem is számít!

Próbáljuk ki!
Keressünk rá a google -ön a saját oldalunkra mutató linkek számára: (link:www.domain.hu (space ne legyen sehol))

 

Írj nekem emailt